Ülve, állva,fekve, sétálva, táncolva, mozdulatlanul?
Alszok, éber vagyok, vagy a kettő között?
Amiatt van talán annyi félreértés a meditáció fogalmáról, mert kevés az ez-irányú valódi tapasztalatunk!
 |
| A meditáció jelentése elmélkedés vagy merengés a google szerint! :) |
Valaki, leül valahová és elkezd azon gondolkozni, hogy milyen tervei vannak, vagy gondolkozik a problémáin és erre azt mondja, hogy azon meditáltam, hogy mit hogyan csináljak!
Jön egy másik ember, leül és miután ellazul mindenféle képek, színek, formák, hangok jelennek meg előtte a gondolataiban. Majd azt mondja, milyen jót meditáltam!
Megint egy másik ember és azt mondja, kint voltam az erdőben és láttam egy csodálatos panorámát és annyira megtetszett, hogy szabályosan meditatív állapotba kerültem.
Vajon melyik lehet meditáció?
 |
| A Words 2016 sem visz közelebb a megoldáshoz, gondolkodást ért alatta :) |
A meditációról sok elmélet van, de kevés a tapasztalatunk!
Azért tudunk sok téveszmét táplálni és azért tudnak elbizonytalanítani hogy amit gondoltunk a meditációról az igaz vagy nem, mert nincs elég tapasztalatunk!
Engedd el az elméleti kérdéseket és a tapasztalat fogja megadni a válaszokat. Ehhez persze gyakorolni kell naponta az elcsendesedést.
Jelenlegi kornak van sok előnye és sok hátránya is. Az információ áramlás rohamos gyorsaságában sok sok információ jut el hozzánk, amit régebben csak azok az emberek ismertek akik már nagyon magas szinten jártak a spirituális úton.
"A meditáció egy olyan folyamat vagy állapot, amely során a gyakorló egyetlen pontra vagy területre, vagyis a meditáció tárgyára fókuszálva tudatát, megtapasztalja az elme egyhegyűségét (egy pontra „kihegyezett”, rögzített elme). Ezáltal az elmélkedés által megérti durva- és finomfizikai teste természetét, és képessé válik ennek irányítására, illetve a felülemelkedésre vagy elengedésre."Forrás: http://www.jogapont.hu
A Wikipédia megint mást gondol róla:"A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak."
"A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van. Nem csupán egy dologra koncentrál az ember, mert ezáltal megítéli az összes többit. Meditáció során szemlélődünk. Mindent érzékelünk. Amikor ezt megtanulja valaki, akkor egy zajos piactéren tud a legjobban meditálni.
A meditáció nem elmélkedés vagy gondolkozás. A meditációban semmiféle kísérletet nem teszünk arra, hogy ellenőrzésünk alá vonjuk a tudatot vagy közvetlen szuggesztióval lássuk azt el. Egyszerűen megfigyeljük, engedjük megnyugodni, békéssé válni, hagyjuk hogy lényünk mélyebb szintjeinek felfedezése és megtapasztalása közben egyre mélyebbre vezessen."Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Meditáció
A jógaklikk így ír róla:
"Meditáció jelentése: legmagasabb szintű tudatosság állapotában lenni. A meditációt a buddhizmus az egyetlen és nélkülözhetetlen eszköznek tartja a tudat erősítése, tisztítása és végső soron a megvilágosodás felé vezető úton.
A meditáció során a tudat egy meghatározott tárgyra irányul és a csapongó gondolatokat nem engedi felbukkanni. A meditáció révén az intellektuális képességek kiterjednek, és a tudás ereje oly módon növekszik, hogy megjelenik a dolgok valódi természete. A koncentráció ilyen módon való fejlesztése természetesen a tanulási képességeket is megsokszorozza, valamint az egyén az átélt élmények nagyobb fokú tudatosítására válik képessé. "
forrás: http://www.jogaklikk.hu/jogastilusok/Meditacio/
De vajon mi lehet a legrégebbi írás róla? A jóga szútrák
A jóga szútrákban a meditációt így írják le (Patanjali: jóga szútrák 3.fejezet, 2.vers):
"A MEDITÁCIÓ (DHYÁNA) A GONDOLAT SZÜNTELEN ÁRAMLÁSA A KONCENTRÁCIÓ TÁRGYA FELÉ."
"Más szóval, a meditáció hosszan tartó koncentráció. A meditáció folyamatát sokszor hasonlítják arra, amikor állandó, szakadatlan sugárban olajat öntünk az egyik edényből a másikba. Láttuk (az I. rész 2. aforizmájában), hogy Patanjali a gondolatot az elmében keletkező hullámnak (vritti-nek) nevezte. A gondolathullám rendszerint felmerül, egy pillanatig az elmében van, aztán elül és követi egy másik hullám. A meditációban, az elmében egy sorozat azonos gondolatot keltünk föl; ezt pedig olyan gyorsan tesszük, hogy az előző hullámnak soha sincs ideje elülni, mielőtt a másik felmerülne, hogy elfoglalja helyét. Ez kelti aztán a teljes folyamatosság hatását. Ha száz méter filmet anélkül exponálunk, hogy akár a felvevőgépet, akár a tárgyat elmozdítanánk, s aztán az eredményt levetítjük, a közönség ezzel az erővel akár egyetlen állóképet is nézhetne. A sok azonos kép egy képpé olvad. Ebből a meghatározásból láthatjuk, hogy Patanjali dhyánája nem felel meg annak, amit rendszerint meditáción érteni szoktunk. Meditáción ugyanis általában az elmének egyetlen központi gondolat körüli, többé-kevésbé következtető működését értjük. Ha pl. azt mondjuk, hogy Krisztuson meditálunk, leginkább arra gondolunk, hogy nemcsak hogy megpróbáljuk elménket Krisztus eszményi alakján rögzíteni, hanem gondolunk tanításaira, csodáira, tanítványaira, megfeszíttetésére, stb. Mindez igen jó, de csupán előtanulmány arra, amit igazán dháranának és dhyánának lehet nevezni."
"A MEDITÁCIÓ (DHYÁNA) A GONDOLAT SZÜNTELEN ÁRAMLÁSA A KONCENTRÁCIÓ TÁRGYA FELÉ."
"Más szóval, a meditáció hosszan tartó koncentráció. A meditáció folyamatát sokszor hasonlítják arra, amikor állandó, szakadatlan sugárban olajat öntünk az egyik edényből a másikba. Láttuk (az I. rész 2. aforizmájában), hogy Patanjali a gondolatot az elmében keletkező hullámnak (vritti-nek) nevezte. A gondolathullám rendszerint felmerül, egy pillanatig az elmében van, aztán elül és követi egy másik hullám. A meditációban, az elmében egy sorozat azonos gondolatot keltünk föl; ezt pedig olyan gyorsan tesszük, hogy az előző hullámnak soha sincs ideje elülni, mielőtt a másik felmerülne, hogy elfoglalja helyét. Ez kelti aztán a teljes folyamatosság hatását. Ha száz méter filmet anélkül exponálunk, hogy akár a felvevőgépet, akár a tárgyat elmozdítanánk, s aztán az eredményt levetítjük, a közönség ezzel az erővel akár egyetlen állóképet is nézhetne. A sok azonos kép egy képpé olvad. Ebből a meghatározásból láthatjuk, hogy Patanjali dhyánája nem felel meg annak, amit rendszerint meditáción érteni szoktunk. Meditáción ugyanis általában az elmének egyetlen központi gondolat körüli, többé-kevésbé következtető működését értjük. Ha pl. azt mondjuk, hogy Krisztuson meditálunk, leginkább arra gondolunk, hogy nemcsak hogy megpróbáljuk elménket Krisztus eszményi alakján rögzíteni, hanem gondolunk tanításaira, csodáira, tanítványaira, megfeszíttetésére, stb. Mindez igen jó, de csupán előtanulmány arra, amit igazán dháranának és dhyánának lehet nevezni."
Forrás: https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/Patandzsali-Joga-aforizmai.pdf
Tapasztalatra fel!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése