2016. december 7., szerda

A jóga-meditáció sajátosságai Patañjali Yoga-sūtrái alapján


/Idegen tollakkal/
SZERZŐ: Pressing Lajos Lílávadzsra

forrás: http://dakiniland.net/joga/irasok/eredeti/joga-meditacio-sajatossagai
Ez a klasszikus jógával foglalkozó tanulmány eredetileg előadás formájában hangzott el a Magyar Pszichológiai Társaság Relaxációs Munkacsoportjának ülésén, 1986. május 17-én. Már önmagában a tény is érdekes, hogy akkoriban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében elmondhattam egy ilyen előadást, jóllehet már érezhetők voltak az akkori politikai rendszer bomlásának első jelei, ami az ideológiai szigor enyhülésében is megnyilvánult. Még ugyanebben az évben nyomtatásban is megjelent az írás a Buddhista Misszió Dokumentáció gondozásában.

Jóllehet ma már, az első megjelenés óta eltelt csaknem harminc év távlatából sok mindent másképp látok a jógával kapcsolatban, és az írásaim stílusa is sokat változott, a tanulmány legtöbb megállapítását ma is helytállónak érzem. E tanulmány alkalmas lehet arra, hogy utat nyisson a modern jóga eszméire nagy hatást gyakorló Patañjali-féle klasszikus jóga mélyebb megértéséhez, és segíthet helyretenni e jógával kapcsolatban elterjedt néhány közkeletű félreértést. Az azóta megismert sokféle jógahagyomány fényében hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy az itt közölt anyag kizárólag a Patañjalihoz köthető Jóga-szútrák tanításaival foglalkozik, más fontos jógahagyományok – így például a védánta jógája vagy a tantrikus jóga – filozófiai alapvetése különbözhet az itt leírtaktól.


...a dhāraṇā, a koncentráció. Ez a világból már kivont tudat rögzítését jelenti egy helyen. A tudat megismerő tevékenysége még fennáll, azonban megszűnik annak szétszórtsága, csapongása (III/1). A dhāraṇā az egyetlen pontra vagy tárgyra történő összpontosításban valósul meg, miközben a jelölt tökéletesen elnyom minden más tudati tevékenységet (ekāgratā vagy ekāgrya). A fenntartott egyetlen tudattárgy biztosítja, hogy ne következzék be öntudatvesztési állapot vagy elalvás.

Ha a meditáció eltervezett tárgyának terében a megismerés folytonosan egymásra következő, vagyis semmilyen más megismerés (tudattevékenység) által nem érintett, egységes áramlásként valósul meg, a yogīeléri a dhyāna vagy meditáció fokozatát. Ilyenkor ahogy a víz fölveszi az edény alakját, amibe töltik, a szellem tökéletesen fölveszi a kontemplált tárgy alakját (III/2). A meditáció lényegében nem más, mint időben homogén koncentráció, a tudatban megjelenő eszmék változatlan egymásra következése. Időbeli mélységet ad a koncentrációnak; a tudat áttetsző és tiszta lesz, s csak a meditációs tárgy színezi azt. A tárgy és a szubjektum a megismerésben egyre „közelebb kerül” egymáshoz....

.....A szellemi elmélyedésekkel kapcsolatban tisztán kell látnunk egy tényt, ami felett szinte minden kommentáríró hajlamos elsiklani: azt ugyanis, hogy az elmélyedés megismerő szintjein végbemenő megismerés nem vṛtti, vagyis nem azonos a szokásos hétköznapi tudattevékenységek egyetlen formájával sem. Nem lehet tehát a megismerő elmélyedések megismerési műveleteit diszkurzív gondolkodásként, reflexióként és így tovább értelmezni, amint ezt egyes modern szerzők teszik. Az utóbbiak ugyanis legjobb esetben is a pramāṇa-vṛtti „helyes észlelés” vagy „helyes következtetés” szintjéig terjednek, márpedig Patañjali egyértelműen és világosan leszögezi, hogy a „meditáció” fokán mindenféle vṛtti – tehát a helyes megismerés is – felszámolásra kerül. Az elmélyedésekbe már egyetlen vṛtti sem kerülhet be (vö. II/11). A megismerő elmélyedésekben megvalósuló megismerés nem vṛtti, hanem gnózisz (prajñā): a tárgyra vonatkozó közvetlen metafizikai lényeglátás. Ez többek között azt is jelenti, hogy a vṛttik felszámolásával a megismerés a tudat (és a világ) olyan rétegeit kezdi érinteni, ahol ontikusan és strukturálisan nem vált még szét a pszicho- és fiziko-genezis, vagyis a tudat és annak tárgya egy. Ekkor a puruṣa a tudattal együtt mozogva közvetlenül ismeri meg a tudattal egy tárgyat, s nem iktatódnak a megismerés folyamatába a citta-vṛttik közvetítő műveletei.

A megismerő szellemi elmélyedés fokozataival, valamint az ezeken is túl húzódó meditációs állapottal előadásom utolsó fejezetében részletesen foglalkozom majd, s a filozófiai háttér eddiginél alaposabb megvilágításával is megpróbálom érthetőbbé tenni ezeket a hétköznapi tudattól oly távol eső jelenségeket. Előtte azonban tegyünk a belső aṅgákkal kapcsolatban egy rövid kitérőt!...



A teljes írás itt olvasható: http://dakiniland.net/joga/irasok/eredeti/joga-meditacio-sajatossagai

Jógaórák a hét minden napján a Prána jógastúdióban! www.gaborjoga.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése