2016. június 30., csütörtök

Kavicsok

Gyermek korom óta szerettem a köveket, kavicsokat, ásványokat, kőzeteket.
A szüleimmel voltunk Gyöngyösorosziban a meddőhányókon ásványokat gyűjteni. Aztán a figyelmemet elvitték az élet egyéb dolgai... :) Mostanában találtam rá újból a kavicsokra.
A változás annyi, hogy amit gyermekkoromban csak áhítottam, azt most meg tudom valósítani.
Ásványok vannak a lakásban, nem is kevés! Szeretem Őket!
Nem a "gyógyerejük" miatt, hanem mert egyszerűen szépek nekem!
Szeretem nézegetni, tapintani, elmélyedni bennük!
És feljött a vágy, hogy menjek újra gyűjteni is, ne csak ásványbörzéken gyarapítsam a gyűjteményt.


Vannak kisebbek...
és van nagyobb is! :)
Az ásványgyűjtésről jutott eszembe Deniz "Egyetlen" című dalából egy részlet:
"... látom magam gyerekként,
Ahogy most élek, azt mennyire szeretném." 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése