2013. december 27., péntek

Személyes holmi

Ez a papír cetli közel 15 évet volt a tárcámban, mindenhova elkisért! Hogy miért? Mikor elszontyolodtam ( nem túl bátor emberként ez sokszor megesett), elolvastam és bár konkluzió nincs benne, nekem ez jelentette az összetartozás érzetét, hogy valahol léteznek olyan emberek akik hasonlókról gondolkodnak néha mint én. 
A cetlin egy filmajánló van, Evald Schorm rendezte Mindennnapi bátorsag a címe és az ajánló:
"Mindennap nagy szerelmekkel és gyülölködésekkel találkozunk. Ha az ember akár csak egy pillanatra is elveszíti azt amit tiszta szívből szeret, nem szabadulhat a gondolattól, hogy élete egy részét is elvesztette, hogy belsejében visszavonhatatlanul kihunyt a fény, s egy pótolhatatlan belső hang örökre elnémult. Jól lehet a boldogság és a kétségbeesés különbözőképpen érint bennünket, abban mégis hasonlók, hogy sem a boldog sem a kétségbeesett ember nem tud kibújni a saját bőréből. Ha a boldogság pillanataiban eszünkbe jut, hogy ez nem tart örökké, máris oda a boldogságunk! És a kétségek mélyén is megcsillan egy halvány reménysugár, amely nem azt mondja hogy vesztettem"
Ennyi! Volt idő mikor ez a néhány sor sokat jelentett...a filmet nem láttam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése